Kurzus leírás
A tanfolyam bemutatása
A népfőiskolák története lassan 150 éves múltra tekint vissza, az intézmény a romantika korának jellegzetes terméke. A legelső ilyen típusú iskolát 1844-ben alapították Roddingben, de zömük a XIX. század második felében, a XX. század első évtizedeiben jött létre. Kialakulásukban két fontos tényező játszott szerepet: az első N. F. S. Grundtvig személye, tevékenysége és eszmerendszere, a másik pedig a dán állam formálódása, valamint a történelmi események. Nikolai Frederik Severin Grundtvig (1783–1872) régi lelkész családból származó püspök, tanár, filológus, politikus, zsoltárszerző és egy, a lutheránus (vagyis evangélikus) egyházon belüli vallási irányzat alapítója volt. Eszméi radikálisnak tűntek, főleg a korabeliek szemében (abban az országban, ahol a népesség 99%-a a lutheránus egyházhoz tartozik). Véleménye szerint egy embernek például előbb saját népe mitológiáját kellene megismernie, ezután az Ószövetséget, mint egy másik nép eredettörténetét, és csak utána hallania Jézusról és az egymásnak többszörösen ellentmondó evangéliumokról. Eszméinek másik sarokkövévé az emberek tanítása vált, ez pedig az adott korszakban (XIX. század közepe) Dániában elsősorban a szegény paraszti réteget jelentette. Ennek megfelelően ezek az intézmények bárki számára nyitottá váltak, de a mai napig érezteti hatását az egyházi irányzat befolyása. A népfőiskolák létrejöttének másik eleme a dán történelemben gyökerezik. A nagy Dánia folyamatosan vesztett területeiből: a napóleoni háborúk eredményeképpen 1814-ben Norvégia kivált a Dán Királyságból (hogy azután még majd 100 évig Svédország része legyen), 1864-ben pedig elvesztették Schleswig-Holsteint is, azt a területet, ahonnan maga a királyi család is származik. Ez utóbbi dátum nagyon fontos a dán történelemben: a dánok egymás után sorozatban kilencszer vesztettek Németországgal szemben, és a XIX. század második felére teljesen kimerültek anyagilag és szellemileg is. Ebben a korszakban jöttek létre a népfőiskolák, amelyeknek többszörös feladatuk volt. Meg kellett erősíteniük a népet szellemileg és lélekben egyaránt, új dolgokat kellett tanítaniuk, hogy Dánia fejlődni tudjon, ébren kellett tartaniuk a nemzeti és a vallási öntudatot, meg kellett erősíteniük a munkamorált. Fontos volt még a demokratikus eszmék terjesztése is. A főiskolák szellemisége ennek megfelelően a toleranciát, az integrációt és a demokratizmust hirdeti. A népfőiskolai rendszer azóta is sikerrel működik, bár funkciója kissé átalakult, hangsúlyai eltolódtak. Előadásában Kőrösiné Dr. Merkl Hilda ezen eseményeket foglalja össze, nagy hangsúlyt fektetve Grundtvig munkásságára.
A kurzus tartalma, felosztása:
1. téma: A népfőiskolai gondolat megszületése, történelmi háttér, a korszak kiemelkedő írói
2. téma: N.F.S. Grundtvig munkássága, a dán népfőiskolai mozgalom kezdetei
3. téma: A népfőiskolai eszme megvalósítói: Christian Flor és Kristen Kold, a népfőiskolai rendszer napjainkban
Kiknek ajánlott: Az előadás elsősorban a történelem, a kultúrtörténet, az egyháztörténet iránt érdeklődőnek szól.
Előzetes követelmény: nincs
