Kurzus részei
1.rész: Nyelvemlékek
A nyelvemlékek a nyelv múltbeli állapotát megőrző írásos vagy rögzített emlékek (pl. szövegek, szójegyzékek, feliratok), amelyek kulcsfontosságúak a nyelvtörténeti kutatásokban. A magyar nyelvemlékek közé tartoznak a Tihanyi alapítólevél, a Halotti beszéd és könyörgés, és a Bíborbanszületett Konstantin művében fellelhető magyar szavak, amelyek különböző formákban (szórványok, glosszák, szövegek) jelennek meg. 1844-ig a hivatalos nyelv a latin volt, ezért minden hivatalos dokumentumot latin nyelven írtak. A nemzetiségi ellentétek ezért nem kerültek előtérbe, viszont az írásbeliséget visszavetette. Zágorhidi-Czigány Balázs előadásában a Vasvári Káptalan I. birtokösszeíró oklevelét is bemutatja.
2.rész: Nyelvemlék-kódexek
A nyelvemlék-kódexek a magyar nyelvtörténet legfontosabb írásos forrásai közé tartozó, kézzel írott, középkori vagy kora újkori könyvek, amelyek magyar nyelvű szövegeket (fordításokat, másolatokat) tartalmaznak. Zágorhidi-Czigány Balázs előadásában a rendi reform és az anyanyelviség 15. 16. századi vetületéről is beszél.
3.rész: A Margit-szigeti apácák levéltára, magyar nyelvű feljegyzések az oklevelek hátlapján
Előadás rövid leírása: Az előadás ezen részében konkrétan bemutatja a történész a magyar nyelvű feljegyzéseket az oklevelek hátlapján, amit együtt próbál megfejteni a hallgatósággal.
Kiknek ajánlott: Az előadás elsősorban a történelem, és a nyelvtörténet iránt érdeklődőknek szól.
Előzetes követelmény: nincs
